| A számvitel fogalma | Olyan tevékenységek összessége, amelyek célja az objektív információszolgáltatás az adott gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről mind a belső, mind a külső felhasználók számára. |
| A számvitel területei | Könyvvitel
Beszámoló-készítés
Költség- és önköltségszámítás
Elemzés
Könyvvizsgálat, közzététel |
| Könyvvitel | Zárt rendszerű elszámolás, amely a vállalkozás vagyonának változásait folyamatosan, bizonylatok alapján rögzíti. |
| Beszámoló-készítés | A szervezet gazdálkodásáról meghatározott rendszerességgel történő, meghatározott formájú és tartalmú információszolgáltatás. |
| Költség- és önköltségszámítás | A vállalkozás tevékenység költségeinek, valamint az előállított termékek/szolgáltatások önköltségének meghatározása. |
| Elemzés | Mutatószámok ill. egyéb módszerek segítségével a működéssel kapcsolatos megállapítások, következtetések levonása. |
| Könyvvizsgálat, közzététel | A gazdálkodó szervezet által szolgáltatott információk törvényességének ellenőrzése és az információk nyilvánosságra hozatala. |
| A számviteli törvény célja | A hatálya alá tartozók információ-szolgáltatásának szabályozása annak érdekében, hogy a gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről megbízható és valós összkép álljon rendelkezésre a piac többi szereplője számára. A törvény hatálya a gazdálkodóra terjed ki. |
| Gazdálkodó | A gazdálkodó fogalmába tartozik a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezetek, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk vagy természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény. |
| Vállalkozó | Minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltatótevékenységet végez (pl., bt., kft., zrt., nyrt.) |
| Államháztartás szervezetei | minisztériumok, önkormányzatok, iskolák, egyetemek, társadalombiztosítási szervek. |
| Egyéb szervezetek | Az előbbiekbe nem tartozó szervezetek, pl. alapítvány, közalapítvány, lakásszövetkezet, társasház, egyházi jogi személy, ügyvédi iroda, befektetési alap, magánnyugdíjpénztár, közraktár stb. |
| A számviteli törvény nem terjed ki: | Az egyéni vállalkozóra,
A polgári jogi társaságra,
Az építőközösségre,
Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére, valamint arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra, egyéni cégre, ügyvédi irodára, amely nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (KATA) szóló törvény előírásai szerint vezeti. |
| Anyavállalat | egy másik vállalkozónál, a leányvállalatnálmeghatározó befolyást képes gyakorolni, tulajdoni hányada alapján a szavazatok 50%-ot meghaladó részét birtokolja (ha a szavazati arány a 75%-ot is meghaladja, akkor minősített többségről beszélünk), |
| Leányvállalat | Az a vállalkozó, amelyre a fent definiált anyavállalat meghatározó befolyást gyakorol |
| Közös vezetésű vállalkozás | Kettő vagy három vállalkozó által paritásos alapon, 50-50% vagy 33-33-33% arányban birtokolt és közösen vezetett vállalkozás. |
| Jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozás | Olyan kapcsolat két vállalkozás között, amelynek célja tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás a vállalkozás a tevékenységéhez, és amely részesedés mértéke a 20%-ot meghaladja. |
| Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozás | Olyan gazdálkodó szervezet, amelyben egy másik vállalkozó 20%-ot meg nem haladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik. |
| Kapcsolt vállalkozás | Anyavállalat
Leányvállalat
Közös vezetésű vállalkozás |
| Üzleti év | Az az időszak, amelyről a beszámoló készül. (A beszámoló fogalmát lásd később.) Ez leggyakrabban megegyezik a naptári évvel (jan.1.-dec.31.), de a gazdálkodónak joga van ettől eltérő üzleti évet is választani. Hossza általában 12 hónap |
| A gazdálkodók minden üzleti évről kötelesek beszámolót készíteni, ezek formái: | Éves beszámoló
Egyszerűsített éves beszámoló
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló
Összevont (konszolidált) éves beszámoló
Egyszerűsített beszámoló |
| Éves beszámoló | A beszámoló alaptípusa, minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak ilyet kell készítenie, amennyiben nem teljesülnek a másik két forma feltételei. Részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet (+ üzleti jelentést is készíteni kell, de ez NEM része a beszámolónak) |
| Egyszerűsített éves beszámoló | Amennyiben a három nagyságot jelző mutató közül legalább kettő két egymást követő évben nem haladja meg a határértéket, akkor készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Az értékhatárok:
Az éves nettó árbevétel 2 400 millió forint,
A mérlegfőösszeg 1 200 millió forint,
Az üzleti év átlagos foglalkoztatotti létszáma 50 fő.
Kivétel: pl. Nyrt., tőzsdei vállalatok, anyavállalat (nekik a határértékektől függetlenül mindenképpen éves beszámolót kell készíteniük)
Részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet |
| Mikrogazdálkodóiegyszerűsített éves beszámoló | kifejezetten mikrovállalkozásokra szabott, külön kormányrendeletben szabályozott, nagyon leegyszerűsített beszámolást lehetővé tévő speciális forma. Az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó választhatja, akinek az alábbi, törvényben foglalt három nagyságot jelző mutatója közül kettő nem haladja meg a jelzett értékhatárt:
Az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
A mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
Az üzleti év átlagos foglalkoztatotti létszáma a 10 főt.
Ezt a szabályt nem alkalmazhatja könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozás.
Részei: mikrogazdálkodói mérleg, mikrogazdálkodói eredménykimutatás |
| Összevont (konszolidált) éves beszámoló | ezt a formát kell készítenie minden anyavállalatnak.Mentesül a konszolidálás alól:
Az az anyavállalat, amely a következő nagyságot jelző három mutató közül legalább kettő értékhatárát két egymást követő üzleti évben nem lépi túl:
Az éves nettó árbevétel 12 000 millió forint,
A mérleg főösszege a 6 000 millió forint,
A tárgyév átlagos foglalkoztatottilétszám a 250 fő.
Az az anyavállalat, aki maga is leányvállalat. |
| Egyszerűsített beszámoló | Egyszeres (=pénzforgalmi szemléletű) könyvvitellel alátámasztott beszámolóforma, melyet kizárólag az egyéb szervezetek közé sorolt bizonyos gazdálkodók alkalmazhatnak, amennyiben ezt a rájuk vonatkozó – a nyilvántartási sajátosságokat szabályozó – kormányrendelet lehetővé teszi (pl. alapítványok, egyesületek esetében). |
| Könyvvezetési kötelezettség | Minden gazdálkodó kettős könyvvitelt köteles vezetni, kivéve az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodókat, akik egyszeres könyvvitelt vezethetnek. A kettős könyvvitelt az ügyletek teljesítésére koncentrál, így bevételt illetve ráfordítást a teljesítés időpontjában kell elszámolni, a tényleges fizetés dátuma itt nem mérvadó. Ezzel ellentétben az egyszeres könyvvitel pénzforgalmi szemléletű könyvelést jelent, mely során a bevételek és a kiadások elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik. |
| Számviteli alapelvek | A törvény összesen 14 alapelvet határoz meg, amelyeket a beszámolókészítés és a folyamatos könyvvezetés során érvényre kell juttatni. |
| 1. A vállalkozás folytatásának elve | A beszámoló készítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a vállalkozás a jövőben is fenn tudja tartani a tevékenységét. |
| 2. Teljesség elve | A könyvvezetés során könyvelni kell és a beszámolóban be kell mutatni minden olyan eseményt, amely az adott üzleti évben a vállalkozás vagyonára vagy eredményére hatással van. |
| 3. Valódiság elve | A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban bemutatott tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak kell lenniük. |
| 4. Világosság elve | A beszámolónak és a könyvvezetésnek kívülállók számára is áttekinthetőnek, érthetőnek kell lennie. |
| 5. Következetesség elve | A beszámoló készítés és a könyvvezetés során az állandóságot, összehasonlíthatóságot biztosítani kell (pl. értékelési módszerek tekintetében) |
| 6. Folytonosság elve | az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év záró adataival. |
| 7. Összemérés elve | A bevételeknek és ráfordításoknak ahhoz az üzleti évhez kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek, a pénzügyi rendezéstől függetlenül (=nem a pénzmozgás, hanem az ügylet teljesítésének időpontja a mérvadó). |
| 8. Óvatosság elve | Nem szabad kimutatni olyan árbevételt, bevételt, amelynek pénzügyi realizálása bizonytalan. Következmény: a követeléseket a lehető legalacsonyabb, a kötelezettségeket a lehető legmagasabb értéken kell kimutatni. |
| 9. Bruttó elszámolás elve | A bevételeket és ráfordításokat, valamint a követeléseket és kötelezettségeket egymással szemben nem szabad elszámolni, azaz tilos nettósítani. |
| 10. Egyedi értékelés elve | Az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell nyilvántartani és értékelni, nem lehet csoportosan (néhány kivételtől eltekintve – pl. készletek). |
| 11. Időbeli elhatárolás elve | Az olyan események hatásait, amelyek bevételei vagy ráfordításai több üzleti évet érintenek, az érintett évek között időarányosan kell megosztani. |
| 12. Tartalom elsődlegessége a formával szemben elve | A gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni. |
| 13. Lényegesség elve | Minden olyan információt be kell mutatni a beszámolóban, ami lényeges (= az információ felhasználóinak döntéseit befolyásolja). |
| 14. Költség-haszon összevetésének elve | Az információk hasznossága álljon arányban azok megszerzésének költségével. |
| Könyvvizsgálat kötelező az alábbi esetekben: | Ha a vizsgált üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétel meghaladja a 300 millió forintot vagy a létszám az 50 főt,
Takarékszövetkezet esetében,
Konszolidálásba bevont vállalkozásoknál,
Külföldi székhelyű vállalkozó magyarországi fióktelepénél,
Ha a vállalkozó mentessége ellenére, kivételes esetben kéri a könyvvizsgálatot. |
| Könyvvizsgáló | A könyvvizsgáló a beszámoló jogszabályoknak való megfelelését ellenőrzi. Megállapításait a könyvvizsgálói jelentésben foglalja össze, melynek végkövetkeztetését a könyvvizsgálói záradék fogalmazza meg: |
| Könyvvizsgálói záradék fajták: | Hitelesítő záradék
Korlátozott záradék
Elutasító záradék
A záradék megadásának elutasítása |
| Hitelesítő záradék | A beszámoló a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. |
| Korlátozott záradék | A beszámoló általában véve megfelel a megbízható és valós összkép követelményének, bizonyos részei azonban hibásak (indoklás szükséges). |
| Elutasító záradék | A beszámoló a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét torzítottan, nem a valóságnak megfelelően tükrözi (indoklás szükséges). |
| A záradék megadásának elutasítása | A könyvvizsgáló nem tudott elegendő információt szerezni a vizsgált cégről ahhoz, hogy annak beszámolójáról ítéletet alkosson, ezért megtagadja a záradék megadását. |
| Közzététel | Az éves vagy egyszerűsített éves beszámolót az üzleti év mérleg-fordulónapjától számított ötödik, a konszolidált beszámolót a hatodik hónap utolsó napjáig a kormányzati portálon (elektronikus formában) be kell nyújtani, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt. A beszámoló adatai nyilvánosak. |
| Számviteli politika | A számviteli politikában a vállalkozás rögzíti a törvény adta lehetőségeken belül a saját választásait, mint például a beszámoló formáját (pl. éves vagy egyszerűsített éves) vagy az üzleti évet (naptári évvel azonos vagy eltérő), továbbá a dokumentum részeként kialakítja a legfontosabb szabályzatokat. |
| Számviteli politika legfontosabb szabályzatai: | A leltárkészítési és leltározási szabályzatot,
Az eszközök és források értékelésére vonatkozó értékelési szabályzatot,
A pénzkezelési szabályzatot,
Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatot. |
